Felkészülni a télen szétfagyott teraszok és járdák beton szerkezetének javítására
Még előttünk állnak az igazán nagy fagyok, és minden évben jó néhány terasz és járda sínyli meg a sok fagyás-olvadás ciklust.
Elsősorban épületeink kültéri, nem fűtött teraszait, erkélyeit és járdáit károsítják, és sokszor olyan helyrehozhatatlan károkat okoznak, amelyek miatt a beton szerkezeteket már nem lehet megjavítani.
Lássuk, mivel állunk szemben!
Fagyás
A beton kapillárisaiban a víz megfagy és a jég térfogatnövekedése nyomást fejt ki az anyag belső szerkezetére, amely emiatt megroppan és meggyengül. A fagyás okozta sérülések a betonon lehetnek kicsi körömnyi és tenyérnyi méretű kagylós felválások is. Gyakran meglévő repedések mentén feszít fel darabokat a szerkezetből a beszivárgó megfagyott víz.
Sózás
Sózás hatására a beton belsejében különböző mélységben különböző koncentrációjú sóoldatok alakulnak ki, melyek fagyáspontjai alacsonyabbak, mint a vízé, így fokozzák a fagyás romboló hatását. Emellett a sózás hősokkot is jelent a szerkezetnek, és folytatódik a káros hatások sora a beton kloridos korróziójával, ami a környezeti hőmérséklettől független károsító hatás.
A víz több úton-módon kerülhet be az épület kültéri szerkezeteibe
Csapadékvíz formájában szivárog bele a szerkezetbe, amely például a felülről nem szigetelt erkélylemezek, járdák, teraszok felső oldali károsodását okozza.
Alulról kapillárisan felszívódó nedvesség, mely az alulról nem szigetelt kapillárisokkal rendelkező építőanyagokba a hajszálcsövesség révén húzódik befelé az anyagok belsejébe. Ez tipikusan az alulról nem szigetelt talajon fekvő teraszok, illetve járdák esetében gyakori jelenség.
Párakicsapódás eredményeképpen a szerkezet belsejében egy hidegebb közegben a pára vízzé válik, és amikor a szerkezet hőmérséklete fagypont alá süllyed a kicsapódott víz megfagy. Ez a jelenség pára-technikailag nem megfelelő szerkezeteknél fordulhat elő, például lakótér feletti teraszokon.
Az épület víz vezetékeiből a használati víz vagy a tetőszerkezetről a rosszul szigetelt külső falszerkezetbe szivárog és a hidegben a homlokzat közelében megfagy. A rossz hír az, hogy az ilyen okból bekövetkezett károsodások javítására biztos módszer nem létezik. Mivel a meggyengült beton nem fog megfelelő aljzatként szolgálni a javítóréteg fogadására, ezért muszáj a felületet visszavésve kellően teherbíró ép felületet kialakítani. A járdák betonjait egyáltalán nem javasolt javítani. Valódi megoldás csak a régi járda elbontása és új járda készítése lehet.
Egyéb szerkezetek, teraszok, erkélyek esetén érdemes javításban gondolkodni, ezekben az esetekben gazdaságos megoldás lehet a javítás.
A károsodott felület szilárdságát ellenőrizzük, és azt a teherhordó beton rétegig marjuk vagy véssük vissza.
Károsodott vasbeton szerkezet javítása
Amennyiben vasbeton szerkezetről van szó, ellenőriznünk kell a károsodott részen a betonacélok állapot át is. Ha a betonacélok korrodáltak, azok mellett a betont a nem korrodált részig vissza kell vésni, és az acélokat MAPEFER 1K korrózió gátló habarccsal be kell vonni.
A MAPEFER 1K megszilárdulása után a felületet alaposan előnedvesítjük és megvárjuk, amíg az mattnedvessé válik, majd a megfelelő minőségű MAPEGROUT betonjavító habarccsal kiegyenlítjük. A MAPEGROUT habarcs kiválasztásánál figyelni kell a kiegyenlíteni kívánt minimális és maximális vastagságra, a javítandó felületek nagyságára, a javítandó beton minőségére, illetve a javítandó felület helyzetére és későbbi funkciójára.
A később leburkolandó teraszon, járdán foltszerű javításokra a MAPEGROUT T 40 állékony betonjavító habarcsot javasoljuk alkalmazni. Fontos megjegyezni, hogy a javítások látszani fognak a javított beton felületén, mivel a javítóhabarcs és a helyreállított beton színe várhatóan más árnyalatú lesz. Ezután célszerű a burkolat helyreállítás, visszavakolás, festés elvégzése.
Minden fagykárt meg lehet előzni azzal, hogy körültekintő tervezéssel meggátoljuk a víz behatolását a szerkezetekbe. Mire gondolunk? megfelelő anyagválasztásra megfelelő a lejtés kialakítása, a szerkezet hő-, és vízszigetelésére, az anyagok helyes technológiával történő beépítésére, a nedvességnek mégis kitett szerkezetek esetén a megfelelő betonminőség alkalmazására, szükség esetén betonadalékszerek alkalmazása