Teljes megoldás nagyméretű lapok fektetéséhez padlófűtésre

Novák Péter, termékvonal felelős írása

 

Mi a közös a vékony padlófűtéses rendszerek és a nagyméretű kerámia lapokban?  Látszólag semmi, a valóságban meg nagyon is sok. Mindkettő évek óta folyamatosan terjed, és mindkettő komoly szakmai kihívás elé állítja a kivitelezőt.  Ha szakmai felkészültség nélkül fektetjük a nagylapokat a vékony padlófűtéses rendszerekre, annak olyan kockázatai vannak, amiről sokszor nem is tudunk. Ilyenkor bizony orosz rulettet játszunk.  És az orosz rulett nem a bátrak, hanem a bolondok játéka. Ne játszunk, hanem az ilyen esetekre a burkolás előtt készüljünk fel.

 

Felújításkor a fázós lábú megrendelők egyre több esetben szeretnének valamilyen padlófűtéses rendszert beépíteni. És mivel igény van, ezért a piaci szereplők találnak megoldásokat, hogy kielégítsék ezt az igényt. Így ma már széles választékban találunk vékony vizes rendszereket és még vékonyabb elektromos rendszereket is a piacon. A gépész cégek kitalálják, a megrendelő megveszi, majd odaadja a burkolónak, hogy építse be. De hogyan? Ezzel a gépészek már ritkán foglalkoznak, és a burkolónak kell kitalálni valamit.

 

A hagyományos padlófűtéses rendszerekhez hasonlóan, a vékony padlófűtéses rendszerek esetén is alapvetés, hogy ha esztrichbe ágyazzuk, akkor azt burkolás előtt ki kellene fűteni.  A kifűtéssel gyorsabban érjük el a hidegburkolatoknál megkövetelt 2 CM%-os nedvességtartalmat. Ez fontos mert a padlófűtés elindításakor a keletkező páranyomás képes a fölötte lévő burkolatot, a teljes rétegrendet lenyomni. És ez a veszély a lapméretek növekedésével egyre nő. A nagyméretű lapoknál ugyanis a teljes felületre vetített fugahányadunk egyre kisebb, így egyre kisebb az a felület is, ahol a pára képes eltávozni. Ezért ezeknél a nagyméretű lapoknál a felválás nagyobb eséllyel fordul elő, minta kicsiknél. Mi van, kérdezhetjük teljes joggal, ha a gyorsszáradású és/vagy gyorskötő esztrichet pl. TOPCEM PRONTO-t használunk? A kifűtésre ilyenkor is szükség van, mert, illetve az aljzatban lévő feszültségek okozta repedések még burkolás előtt meg tudnak jelenni, nem okoznak később problémát.

 

Elvileg az aljzat felfűtést egy jegyzőkönyvvel kell tanúsítani, ami minden résztvevő érdekeit védi. A valóság azonban egy kicsit más. A burkolónak már akkor el kell készíteni a burkolatot, amikor a kazán még a kereskedésben pihen.  Ilyenkor két dolgot tegyünk meg. Az elsőt a saját érdekünkben, mégpedig azt, hogy a kifűtés hiányát és az ebből fakadó veszélyeket írásban jelezzük a megrendelőnk felé. Csak akkor kezdjük meg a munkát, ha Ő egy korrekt tájékoztatás alapján, a veszélyek ismeretében is kéri a burkolást, mert így jogilag védettebbek vagyunk. A másodikat meg a megrendelőnk érdekében, miszerint hívjuk fel a figyelmét, hogy amikor majd megkezdi a fűtést, akkor azt ne maximális hőfokon indítsa. Ha a felfűtést fokozatosan, akár hetek alatt teszi meg, akkor nem jelenik meg egy hirtelen magas páranyomás, és így csökkentjük a lapfelválás esélyét.

 

A vékony padlófűtéses rendszerek beágyazása általában nem csak esztrichbe történhet. A melegvízes rendszereknél ez megoldható egy vastag önterülő kiegyenlítővel is. Ilyenkor a rétegvastagságra kell figyelni. Abban az esetben, ha a kiegyenlítő a rendszer telepítése után is érintkezik az aljzattal, vagyis a bütykös lemez alá képes befolyni a kiegyenlítő anyag, akkor csupán arra kell figyelni, hogy a bütykös lemez vagy a cső fölött megfelelő rétegvastagság legyen. Ez a Mapei termékeknél, pl. a NOVOPLAN MAXI-nál vagy ULTRAPLAN MAXI-nál legalább 3 mm. Ha viszont nem érintkezik a kiegyenlítő az aljzattal, akkor a kiegyenlítő teljes rétegvastagságának el kell érnie a 30 mm-t. Ez az érték lakossági felhasználás és hidegburkolat esetén érvényes. 

 

A kiegyenlítő választáskor figyeljünk arra, hogy minél nagyobb a burkolólapunk, annál síkpontosabb kiegyenlítést kell készítenünk. Egy kisebb méretű lapnál a jó hővezető képessége miatt kiváló választás az előbb említett NOVOPLAN MAXI, azonban a nagylapoknál vagy a több méter hosszú óriáslapoknál már érdemes egy felsőkategóriás terméket, pl. az ULTRAPLAN MAXI-t választani.

 

Az elektromos, valamilyen üvegszövet hálóra kasírozott fűtési rendszerek nehezen ágyazhatók be önterülő kiegyenlítőbe. Bár ezek a hálók sokszor el vannak látva egy öntapadós bevonattal, azonban valós ipari körülmények között ezzel nehéz tartós és megfelelő tapadást elérni. Amikor öntünk, a rendszer ragasztása a poros aljzat vagy egyéb életszerű problémák miatt elenged, és a háló lebeg vagy felúszik az öntés tetejére, ami komoly gond a kivitelezés közben. Ilyenkor megfelelő megoldás lehet, ha ragasztóágyba ágyazzuk bele az elektromos fűtésünket. Erre sok állékony ragasztó alkalmas, de leggyakrabban az ADESILEX P4 folyékonyágyas kiegyenlítő és ragasztó habarcsot szoktuk ajánlani, ami alkalmazható 10 mm-es rétegvastagsága és könnyű bedolgozhatósága miatt.

 

Egyre gyakoribb az olyan kérés, ami az infrafóliákra vonatkozik. Ha ilyennel találkozunk, akkor egy tanácsom van csak. Ezek a fóliák úsztatott rétegrendű burkolatokhoz vannak kitalálva, ezért ragasztott rétegrendű hidegburkolatot ne tegyünk rá. Sok kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat, ha ezt már az elején tisztázzuk a megrendelőnkkel.

 

Ragasztáskor figyelnünk kell arra, hogy a lapokat üregmentesen fektessük, mert a lapok alatti légzárványok rontják a padlófűtés hatásfokát. Ritkán gondolunk rá, de a nagyméretű lapoknál a méret növekedés okán is indokolt az üregmentes fektetés. A lapméret növekedésével nő a síktól való eltérése is, és ha nem törekszünk az üregmentes fektetésre, akkor a lapmérettel a légzárványok mérete is nő. Emiatt a nagyméretű lapok könnyebben sérülnek, és ha ez megtörténik, akkor azt a hibát a jótállási idő alatt nekünk kell kijavítani.

 

Az üregmentes fektetés még egy problémát felvet. A burkolólap szabvány szerint első osztályú az a lap, aminek a síkpontosságbeli eltérése 0,5% alatt van. Ez, egy méteres lap esetén 5 mm-t jelent. Tehát ha van egy olyan lapunk, ami még első osztályú, de azért van egy 5 mm-es „hasassága”, és a lap alsó pontja alatt is szeretnénk egy legalább 3 mm-es ragasztóágyat, akkor könnyű kiszámolni, hogy a hagyományos vékony 5 mm-es ragasztóágy nem elég.  A Mapei fejlesztései évek óta nem csak a nagy lapokhoz alkalmas ragasztók rugalmasságának növelésére irányulnak, hanem ezzel párhuzamosan a szükséges, vastag ragasztóágyazatú ragasztókat is fejlesztettük. Ilyen, vastagabb ragasztóágy kialakítására alkalmas ragasztók a KERAFLEX S1, a KERAFLEX EASY S1 vagy a KERAFLEX MAXI S1, amelyek akár 10 vagy 15 mm-es ragasztóágynál is problémamentesen működnek.

 

A vékony padlófűtéses rendszereknél a lapok felülete általában gyorsabban és jobban melegszik fel, mint hagyományos padlófűtés esetén. Ez nagy előny a használat során, azonban hátrány a lapok hőterhelésénél. Ráadásul a megrendelők szeretik a nagyméretű lapokat keskeny vagy akár nullfugával letenni. Ezzel az a probléma, hogy a fugák mindig rugalmasabbak, mint a kerámialapok és a hőtágulásból eredő feszültségeket a fugák építik le. A lapméret növekedésével amúgy is csökken az egy négyzetméterre eső fuga mennyisége, ha ráadásul ezt még a fugaszélesség csökkentésével és lejjebb visszük, akkor könnyen előfordulhat törés, felválás a burkolatunkon. Itt is érdemes a megrendelőt írásban tájékoztatni, és akár megküldeni neki a MÉVSZ „kerámia burkolatok kialakítása” műszaki irányelvet, hogy lássa, hogy a szélesebb fuga nem csak esztétikai, hanem műszaki kérdés is.